2019 év végét írunk és én azt vettem észre, hogy az elmúlt 3,5 évben, a rengeteg magamon folytatott munkámmal, egyre nagyobb szelet kavartam magam körül. És most itt állok, egy forgószél közepén, tele jobbnál jobb érzésekkel, amiket egyszerűen nem is akarok elhinni.
„A múlt csak kísértet; anyagtalan, lényegtelen, hatástalan. Súlya, jelentősége csak a jövőnek van.”
Tara Westover
Annyi minden történt velem ez alatt az idő alatt, de még csak most értem meg rá, hogy merjek mindent közelebb engedni magamhoz. Nem is gondoltam volna sosem, hogy olyan mértékű félelemben éltem eddig, ami ennyire gúzsba kötött. Vergődtem benne, miközben fogalmam sem volt arról, hogy félelemben élek. Mert ez a félelem más, mint amikor egy fizikai veszélytől fél az ember, és mégis, szinte ugyanaz. Ott volt bennem, mélyen, megbújva, az ő alattomos barátjával, a szorongással.
Megbilincselt, leláncolt, ahhoz az erős gyökerekhez, amiből táplálkozott. Én pedig minden egyes cselekedetemmel és más nézőpontos gondolatommal, egyre több gyökérrészt tudok megsemmisíteni. Még mindig vannak, de már nem hagyom, hogy erősödjenek, nem hagyom, hogy hatalmuk legyen felettem. Mert csak egy cél lebeg a szemem előtt. Nem fogom hagyni, hogy uralkodjon felettem.
Minden dolgos perc megérte az árát
Még mindig hosszú út áll előttem, de minél tovább menetelek, annál több segítő kézzel találom szemben magam. És én elfogadom ezeket a segítő kezeket, és azzal fogom meghálálni, hogy elérem azokat a célokat, amik mindig is ott voltak bennem, csak nem mertem elindulni feléjük. Határtalan szabadságot érzek most magamban és mérhetetlen hálát és szeretet.
Az egész világot meg tudnám ölelni és simán el tudnék indulni bárhova, hogy felfedezzem az újdonságokat. Igen, ezt hozta nekem ez a 3,5 év. Hosszúnak tűnik és valóban az is, de az előtte leélt 39 év, még hosszabb. Ahogy telnek az évek, egyre több mindenért tudok hálás lenni, de legfőképp magamnak, hogy végre eljutottam arra a pontra, hogy hagyom, hogy megtörténjenek velem a dolgok.
42 év alatt, olyan sok mindent nem tettem meg, olyan sok mindent halogattam és gyártottam hozzá a kifogásaimat, hogy most belülről feszít minden, amit nem engedtem szabadjára. Egyre több dologról derül ki, hogy tudom csinálni. 2019 év vége a tömény tanulásról szólt. Tanultam mindent. Az informatika számtalan csodájával találkoztam, amit pedig mindig elutasítottam. És most itt állok, szívom magamba a tudást. Annyi buktatót dob elém, hogy nem győzöm eltolni őket az útból.
De minden egyes siker csak előre visz, és én nem fogom feladni. Az, hogy elkezdtem írni, rengeteg bizonytalanságot hozott magával, ma viszont már tudom, hogy az eddig magamba fojtott érzéseket, szinte tökéletesen ki tudom adni magamból. Ahogy írom a sorokat, az öröm és a hála könnyei törnek utat maguknak, én pedig hagyom, hadd folyjanak. Ajándékok, ezek a könnyek. Szentimentális? Igen. De már nem érdekel.
Az irányítás hatalma egyszerűen felemel
Az érzéseink azért vannak, hogy tudjunk élni. De meg kell tanulni, hogyan bánjunk velük, mert hatalmas káoszt tudnak okozni, ha nem terelgetjük őket a megfelelő irányba. Én pedig kezembe vettem az irányítást és rengeteget tanulok róluk is. Mert meg akarom ismerni őket, mert rajtuk keresztül meg akarom tudni, hogy miért cselekedtem úgy a múltban, hogy végül nem jutottam sehova sok mindennel kapcsolatban.
Meg akarom tudni, hogy miért nem cselekedtem, amikor kellett volna. Szeptemberben kezdtem érezni, hogy valami tombol bennem és utat akar törni magának. Minél többet foglalkoztam az érzéseimmel, annál jobban dörömböltek belülről, hogy engedjem ki őket. Én pedig nem akartam. Még nem.
Addig nem, amíg nem tudom, hogy zabolázzam meg őket és tereljem mindet a saját medrébe, hogy aztán ott csordogáljanak, és mielőtt elmosnák az egész termőföldet, inkább folyamatosan táplálják azt. Én pedig figyelem, hogy lesz a piszkos, lápos dagonyából új élet, hogy lesz minden sokkal színesebb. Megtanultam, hogy az önismeret nem más, mint ismerni az érzéseimet.
Mert ha megismerem őket, akkor mindig tudni fogom, hogy hányadán állok önmagammal és a világgal. Pontosan tudni fogom, hogy mikor mit kell tennem. És igen, nem mindig könnyű, de ha még meg is nehezítem magamnak az utamat, akkor soha nem is lesz az. Rá kellett jönnöm, hogy én pedig folyton ezt csinálom. Hagytam, hogy irányítson a mindentől való félelem, sőt még tápláltam is. Nem kicsit, de nagyon.
Uralkodni magam felett, egyfajta életérzés
Minden halogatás és kifogásom erről szólt. Megmagyaráztam mindent, amit csak lehetett, hogy miért is lesz mindenképp nem a vége bárminek is. És rohadt nehéz ezt visszafordítani, amit már 42 éve művelek magammal. Olyan mestere lettem a kifogásoknak, hogy már szinte csodálattal nézek eme tulajdonságomra. A legnagyobb meló lesz számomra, ezeket kiirtani magamból. Tényleg piszok nehéz.
De megtaláltam hozzá a kulcsot és én ki fogom nyitni azt az ajtót, hogy rendet tegyek mögötte. Hatalmas rumli van odabent, pontosan tudom, hogy mi vár rám. 42 év kifogások segítségével eldobott lehetőségek, élmények, álmok és vágyak, szanaszét hevernek eme ajtó mögött. Ugyanakkor nem felejtem el, hogy már nem ott tartok, ahol 3,5 éve voltam.
Nagy utat tettem meg és tisztában vagyok vele, hogy lesznek még botlások, leülések, de már legalább lesz mibe kapaszkodnom és tudni fogom a sorrendet és azt is, hogy hogyan fogjam meg újra úgy, hogy biztos legyen a fogás. Igen, ezt adta nekem 3,5 év munka. És bár egyedül vagyok, de mégsem vagyok magányos. Emberek vesznek körül, végre tudok igazán mosolyogni és igazán ölelni. Már nem csak azt látom, hogy közeledni akarnak hozzám, de én is el tudtam feléjük indulni. Igaz még lassan, de annál biztosabban.
Én így hagyom magam mögött 2019-et és anélkül megyek át 2020-ba, hogy bármit is ígérnék és terveznék. Egyet fogok csak tenni csupán. Folytatom az utam, folytatom a tanulást, magamról és a világhoz fűződő kapcsolatomról, de legfőképp hagyom magam élni. Tegyél így te is, hagyd magad élni, de mindig tudd, hogy mit miért teszel. Legyen benned felelősségtudat, de ne hagyd a lehetőségeidet elmenni melletted.
Ezekkel a sorokkal kívánok mindenkinek nagyon boldog, békés, lehetőségekkel teli, élményekben gazdag új évet!
Ha tetszett a bejegyzésem, kövesd az Érzelmi szobafogságot facebook-on, és oszd meg másokkal is az oldalamat.
Köszönöm!
Képek: Pixabay
#blog #blogger #boldogújévet #szabadság #győzelem #siker #lehetőség #döntés #irányítás #freedom #victory #succes #possibility #decision #control
